12 feb Micsoda?! Robbannak a magyar keresetek a válság kellős közepén?!
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Gyorsabban nőtt az átlagkereset Magyarországon a soha nem látott recesszió és a koronavírus-válság közepette, mint a dinamikus gazdasági növekedéssel jellemezhető, súlyos munkaerőhiánnyal terhelt és jelentős minimálbér-emelésekkel megerősített 2017-2018-as időszakban. Nem csoda, ha ezt a növekedést csak kevesen érezték, ugyanis a 15,6%-os nemzetgazdasági béremelkedés oka főképp az egészségügyben dolgozók egyszeri, 500 ezer forintos juttatása volt. A KSH így számol: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 421 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 434 000 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 280 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 290 200 forintot ért el.
Az egyszeri juttatásokat azonban érdemes kiszűrni az adatokból, erre a rendszeres bérek alakulása ad nekünk fogódzót:
a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 375 900 forintra becsülhető, amely 10,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
Vagyis látszik, hogy nem történt újabb bérrobbanás az országban, csak az egyik ágazatban dolgozók (egészségügy) egyszeri jutalma dobta meg az átlagot.
Érdemes megnézni, hogy miképp alakultak a keresetek a vállalati szektorban. Itt nem láthatunk érdemi változást az előző hónaphoz képest, de egy kissé feljebb kapaszkodott az éves index: júliusban 10,8%-kal volt magasabb a bruttó kereset a legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél, amely elérte a 419 ezer forintot. A nettó kereset 279 ezer forinton alakult. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben is teljes munkaidős foglalkoztatottakról van szó, vagyis az adatból nem derül ki, hogy miként alakult annak a több százezer magyarnak a keresete, akiknek csökkentették a korábbi munkaidejét.
A költségvetési szektor grafikonját az egészségügyi béremelés miatt újra kellett skálázni, hiszen ilyen jelentős növekedést nem láthattunk az elmúlt években. Az 500 ezres egyszeri juttatás 30%-os átlagos béremelést eredményezett a költségvetésben. Hogy egyetlen ágazat mennyire el tudja téríteni az átlagot, arra a mostani eset jó példa: az egészségügyben dolgozók 850 ezer forintot kaptak, két és félszer többet, mint egy évvel ezelőtt. Mindeközben a szintén a költségvetési szektorhoz köthető oktatásban 14%-kal, a kötelező-tb, védelem ágazatban pedig 8%-kal nőttek a bérek.
A fenti grafikonon látszik, hogy milyen nagy ingadozásokat mutat a keresetek alakulása a költségvetési szektorban, ami összefügg azzal, hogy ad-hoc módon jutalmaznak egyes szektorokat, illetve a béremeléseket is igen nagy bizonytalanság és kiszámíthatatlanság övezi az állami szféra egy részében.
A reálkeresetek a versenyszéfárban stabilan 7-8% között emelkednek, és habár a nemzetgazdasági reálkereset-növekedés 12% fölé kúszott, utóbbi adatnak ebben a hónapban kivételesen nincs sok értelme, hiszen egyetlen ágazat okozza a nagy emelkedést.
A következő időszakban a bruttó keresetek növekedése minden bizonnyal visszatér a korábbi, 8-10% körüli zónába a teljes munkaidős foglalkoztatottak esetében. A nemzetgazdasági bértömeg minden bizonnyal sokkal szerényebben alakul, hiszen a foglalkoztatás erőteljes visszaesése és a részmunkaidős dolgozók létszámának megnövekedése ezt eredményezi.
Címlapkép: Getty Images
