26 jún Mélyben a közmunkások száma: ezekben az ágazatokban helyezkednek el
Mélyben a közmunkások száma: ezekben az ágazatokban helyezkednek el
Csaknem 120 ezerre apadt a közmunkások száma, az elsődleges munkaerőpiac pedig még ennek felét is felszívhatja a jövőben – ez utóbbit a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) volt főtitkára nyilatkozta az atv.hu-nak. Jelentős részük az élőmunka-igényes ágazatokba „nyargal át”, de Dávid Ferenc úgy véli: a hazai beruházásoknak is – megemlítve a BMW-t – prioritásokként kellene kezelni a közfoglalkoztatottakat, mert a dolgos kezekre szükség van.
Eddig több mint 14 ezer közfoglalkoztatott került át a versenyszférába a “Közfoglalkoztatásból a versenyszférába” programmal, amely még 2017 márciusában indult és 2019 végéig tart – írta meg az atv.hu kérdésére a Pénzügyminisztérium. Ezzel együtt pedig a „mélybe zuhant” a közmunkások száma, a 2019 február és április közötti időszakban – a KSH adataira hivatkozva – már csak alig 120 ezren, egészen pontosan 117,5 ezren dolgoztak ebben a munkaformában.
A fenti program annak a kormányzati tervnek a része, amelyben a kabinet arra tesz vállalást, hogy minél több embert csábítson át az elsődleges munkaerőpiacra, amelynek egyes ágazatai komolyan megérzik az előbb említett hiányt. Hogy egy egyszerű példával szemléltessük a helyzetet: hiába dübörög az ingatlanpiac és folyamatosak a beruházások, ha az építőiparban olyannyira súlyos a szakemberhiány, hogy az már az eddigi lakásfelújítási vállalásokat is keresztbe vágja.
A közmunkások magánszektorba való áramlása nem új keletű, már az ezt megelőző időszakban is többen cikkeztek a témáról. Bár a munkanélküliségi ráta eséséből és a közmunkások számának csökkenéséből nem feltétlen következne, hogy az elsődleges munkaerőpiacra áramoltak (munkanélküli segély is lehet a háttérben, de akár a munkaerőpiaci inaktivitás is elképzelhető), az adatokból mégis ez tűnik a legvalószínűbbnek. A Pénzügyminisztérium válaszából egyébként az is kiderül, hogy az „átnyargaltak” leginkább a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban találják meg boldogulásukat. Majd megjegyzik, hogy a közfoglalkoztatottak száma 2015-höz képest mintegy 120 ezerrel esett vissza Magyarországon.
Közben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) volt főtitkára már azt mondta az atv.hu-nak, hogy a közfoglalkoztatottakat az élőmunka-igényes ágazatokban lehet alkalmazni, ahol erős a fizikai közreműködés. Mint például a vendéglátás, szállodai háttérmunka vagy éppen a kertápolás, eszköztisztítás és a teljes agrárium. Dávid Ferenc ugyanakkor az építőipart is előhozza, amely szinte korlátlan felszívóképességgel bír, abban az esetben, ha a közmunkás fizikailag és mentálisan is jó állapotban van.
Bár a VOSZ volt főtitkára egyáltalán nincs ellene a munkaerőpiac liberalizálásának és a külföldi vendégmunkásoknak, mégis prioritásként kezelné a magyar munkaerő foglalkoztatását, amelyben szerinte – bizonyos lépésekkel – a beruházókat is érdekeltté lehetne tenni, legyen az magyar vagy multinacionális hátterű. Szerinte ugyanis a debreceni BMW-gyárhoz hasonló beruházásoknál – kifejezetten az építkezési fázisban – a közmunkásokat kellene bevonni, tekintve, hogy egyébként is „rengeteg dolgos kézre van szükség”. Amellett, hogy nekik nem kell konténervárost építeni, Dávid szerint ennek az is nagy előnye lehetne hosszabb távon, mert a saját nyugdíj- és egészségügyi alapjait is megteremthetnék.
Közben a napi.hu megírta, hogy bár 2017 óta változatlan a közmunkások bére, ez jövőre akár változhat is. A Belügyminisztérium jogalkotási terve szerint ugyanis szükséges lehet a közfoglalkoztatási bérek emelése 2020-ban. A kormány álláspontja ugyanakkor még nem ismert.
A VOSZ főtitkára szerint igaz, hogy rettentően alacsony az a bér, amit kézhez kapnak, viszont fontos, hogy kellő különbség legyen a bérük és a legalacsonyabban kapható minimális bér között. Ez fogja ugyanis a motivációt adni szerinte.
Dávid Ferenc szerint a jelenlegi közmunkások nagyjából fele az, aki még visszacsábítható az elsődleges munkaerőpiacra, különös figyelmet szentelve a fiatalabb generációnak, akik még több évtizedet töltenek majd a munka világában, és akiket szerinte „nem lehet hagyni elveszni”.
