Idén nem várható érdemi lassulás a keresetek emelkedésében

Augusztusban a bruttó átlagkereset 391 ezer 600 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az év első nyolc hónapjában pedig 395 ezer 400 forintot tett ki, míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 900 forintot, mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 3,9 százalékos augusztusi inflációval számolva a reálkeresetek 5,0 százalékkal emelkedtek augusztusban a múlt év azonos hónapjához viszonyítva.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a tavaly augusztusinál 9,2 százalékkal magasabb 402 400 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 260 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 269 000 forintot ért el, 9,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számított rendszeres bruttó átlagkereset 375 200 forintra becsülhető, ez 9,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A legalább öt munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál 9,9 százalékkal 407 ezer 500 forintra nőtt a bruttó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, a költségvetési szektorban 7,1 százalékos emelkedéssel 393 ezer 700 forintra nőttek a keresetek.

A vállalkozásoknál alkalmazásban állók létszáma 4,9 százalékkal alacsonyabb volt augusztusban az egy évvel korábbinál, ami 108 ezerrel kevesebb munkavállalót jelent, de a májusi létszámnál ez 107 ezerrel több. A költségvetési szférában 0,3 százalékos volt a létszámcsökkenés. A közfoglalkoztatásban alkalmazottak száma 8 ezerrel, 9,6 százalékkal alacsonyabb volt a tavaly augusztusinál.

Az év első nyolc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 395 400, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 406 000 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 262 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 271 800 forintot ért el, egyaránt 9,9, százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklését, illetve felfüggesztését is tekintetbe véve 10,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A reálkereset 6,2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,5 százalékos növekedésével számolva.

Az idén nem várják a bérek emelkedésének érdemi lassulását az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a foglalkoztattak összetételének hullámzására is felhívták a figyelmet, amely bizonytalanságot és torzítást vihet a statisztikai adatokba. A jövő évre a béremelkedés mérséklődésére számítanak, mivel a bizonytalan kilátások miatt a munkáltatóktól fokozott óvatosság várható a bértárgyalásokon, pedig az idei bérdinamika leginkább éppen a minimálbér és a bérminimum emeléséből táplálkozik.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában kiemelte, a keresetek emelkedésének augusztusi lassulásához hozzájárulhatott az összestétel-hatás gyengülése is, az, hogy az előző hónaphoz képest növekedni tudott a foglalkoztatás az alacsonyabb bérezésű ágazatokban, mint amilyen például a turizmus.

Ez az összetétel-hatás ugyanakkor még mindig inkább felfelé húzza az átlagbért. A teljes munkaidőben alkalmazottak száma ugyanis továbbra is érdemi csökkenést mutat az egy évvel korábbihoz képest, de egyre kevesebben dolgoznak csak részmunkaidőben a válsághelyzet következményeként. A keresetek emelkedéséhez leginkább a még januárban végrehajtott béremelések járultak hozzá, melyet a minimálbér és a garantált bérminimum növelése is segített. A következő hónapokban nem számít jelentős elmozdulásra a bérstatisztikában a Századvég szakértője, 2021-ben pedig az ideinél mérsékeltebb átlagos béremelkedés következhet be részben amiatt, hogy a leginkább sérült ágazatokban növekedhet a foglalkoztatás.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy ítéli meg, hogy az idén a teljes bérdinamikát az újra belépők gyengébb alkupozíciója, a bizonyos szektorokban továbbra is erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség, valamint a forgalomérzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszintek együttes hatása fogja meghatározni.

A jelenlegi folyamatok alapján a Takarékbank elemzőinek várakozása szerint az idei éves dinamika várhatóan eléri a 10 százalékot, jövőre pedig 8 százalék feletti növekedés lehetséges, de ezt a most indult minimálbér-tárgyalások érdemben befolyásolhatják még.

Munkaerőpiaci forrásokból azt lehet tudni, hogy az új belépők alkupozíciójának gyengülése lehetett a legerősebb hatás az elmúlt időszakban – tette hozzá az elemző. Ezt egyelőre a NAV adataiból származó KSH adatok nem igazán támasztják alá. Az ismét 4,5 millióig emelkedő foglalkoztatás miatt jelentős számú új belépő került és kerül be a statisztikába és eddig nem lassult a növekedési ütem. Ebben a járvány szeptembertől ismét felerősödő második hulláma némi változást hozhat, viszont alapvetően továbbra is erős lehet az optimizmus a hazai makrogazdaság fogyasztási lábát illetően – vélekedett Horváth András.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője leszögezte: következő időszakban visszafogottabb béremelkedés várható elsősorban azért, mert a járványhatás miatt növekvő munkanélküliség következtében nincsenek béremelési kényszerben a vállalkozások. A még mindig tempósnak mondható bérdinamika elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum januári emelésének köszönhető és szerepet játszott benne az egészségügyi dolgozóknak nyáron adott juttatás is. A szakember szerint az infláció hatásával együtt jóval visszafogottabban nőttek a bérek: év első nyolc hónapjában 6,2 százalékos volt a reálbér-emelkedés a múlt év egészében mért 7,7 százalékkal szemben.

Németh Dávid szerint a fizetések jövőbeni alakulása szempontjából fontos kérdés, hogy az idei minimálbér-tárgyalások eredményeként 2021-ben mekkora emelés jön. A pandémia negatív hatásai miatt valószínűsíthetően az ideinél kisebb mértékben növekedhet a minimálbér. A másik oldalról viszont az egészségügyben dolgozók bérfejlesztése hozzájárul majd a teljes gazdaságban mért átlagbérek emelkedéséhez – tette hozzá. A vezető elemző úgy látja, hogy ebben az évben várhatóan 9-10 százalékos lesz az átlagbér-emelkedés mértéke, jövőre pedig ennél mérsékeltebb növekedésre van kilátás.

(Forrás: MTI)

Eredeti forrás

berezes
info@larskol.hu