07 dec Folyamatosan csökken a magyar béremelkedés mértéke
Az elmúlt két évben felgyorsult a bérnövekedés Magyarországon: 2017-ben 13%-os, ’18-ban pedig 11,5%-os volt átlagosan a nettó és a bruttó béremelkedés forintban kifejezve a statisztikai hivatal adatai szerint. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője kérésünkre kiszámolta, hogy ez az emelés euróban kifejezve 2017-ben 13%, 2018-ban 8,1% volt.
A Raiffeisen 2019-es előrejelzése szerint körülbelül 10%-os béremelésre számíthatnak a magyar munkavállalók idén, ami euróban kifejezve csupán 6% lesz, ha továbbra is kitartóan gyenge lesz a forint 2019-ben. (A szakértő az utóbbi napokban kialakult 330 forintos euró árral számolt, aminél volt gyengébb is a forint az előző héten – a szerk.) A forint erősödése esetén Török becslése szerint az euróban értett béremelés kedvezőbben alakul, és várhatóan 7-7,5% lesz idén. A bank előrejelzése szerint 2020-ban fordulópont jön, mert csak egy számjegyű lesz a forintban mért átlagos bruttó béremelés.
A hivatalos nettó átlagfizetés júniusban 242 600 Ft volt, ami 330-as árfolyamon számítva 735 eurót jelent. Felmerül a kérdés, hogy mikor maradtunk le a visegrádi országok mögött, és mikorra zárkózhatunk fel látványosabban. Török Zoltán elmondta, hogy a 2006-2016 között összeszedett 20-30% hátrányt nem lehet pillanatok alatt ledolgozni úgy, hogy közben a visegrádiak is emelték és emelik a béreket. A különbség csökkent valamennyit, de az nem biztató, hogy 2017 óta a béremelkedés mértéke forintban és euróban is csökken Magyarországon.
A jelentős forint leértékelődés hatással van az inflációra. Másfél éves időtávban a leértékelődés egy része megy rajta keresztül, de nem az egész – mondta Török Zoltán azzal kapcsolatban, hogy a lakosság életszínvonalának alakulását tekintve leginkább az infláció számít. Ez azonban minden egyén esetében másként csapódik le, ugyanis a személyes fogyasztói kosarat – ami mindenkinél más – különbözőképpen érinti. A munkáltatók esetében szintén annyira egyedi esetek vannak, hogy nem lehet általános érvényben megfogalmazni a forint gyengülés hatásait a vállalkozásokra: tegyük fel, hogy euróban szeretné számolni a profitot, akkor neki az erős forint jobb, mint a gyenge.
A külföldön dolgozó magyarok hazatérését mindazonáltal valamennyire támogatja a bérek átlagos emelkedése, különösen azok a jelentős, szakágazatokat érintő emelések, amelyek belesimulnak a statisztikába, holott jóval magasabbak annál – mondta Török Zoltán. Így szaporodnak a példák a hazatelepülésre akkor is, ha a nyugati béreknél kevesebbet kapnak itthon, de más tényezőket figyelembe véve, már megéri hazaköltözniük.
